Pihenés
2007 november 20. | Szerző: Joyo
Talán most már végre kialszom magam. Minden esetre ma este mindenképpen szeretném folytatni a történetet. Minden horoszkópom azt állítja, hogy ezen a héten tele vagyok energiával. Te jó ég! Ha szerintük most tobzódok, akkor milyen leszek, ha rosszkedvűnek, levertnek állítanak be. Tegnap ültünk Szemirámiszban, teáztunk, Márlenkáztunk, de a kevés alvás miatt felére csökkent a reakció időm. Kellett egy kis idő míg odafigyeltem valakire, míg válaszoltam…stb. Ezért este nem is mentem konditerembe. Úgy terveztem, hogy elkészítem a kiselőadásom Vizuális Kommunikáció szemináriumra, aztán beájulok az ágyba. Ehelyett, miután elkészítettem a prezentációt, átmentem lakótársaimhoz DVD-t nézni. Taxi 4!. Amíg eljutottam, jó volt. De már lapossakat pislogtam éjjel 11kor. Nem is csoda, hétvégén minden alkalommal hajnali 4 körül zuhantam aludni az ágyba. De itt Fehérváron kipihenem magam.
napról,napra változunk
2007 november 15. | Szerző: Joyo
Mára sok helyre havat mondtak. Talán már otthon is esik. De ne tudom megédeklődni szüleimtől, mert Pestre mentek áruért. Majd látom a saját szememmel.
Nagyon szeretnék már haza menni. Talán mert vároma hétvégét. És bár a vásár csak jövőhéten kezdődik, azért a gyakorlati feladataimra kíváncsi vagyok. De azért van ott más is a háttérben, beismerem. Mostanában nagyon szeretek otthon. És ez már csak azért is jó, mert Gábor képe nem sűrűn fordul meg a fejemben, nem érdekel összefutok e vele a városban, az Interspárban vagy akárhol. Nem árthat nekem. Erős vagyok és boldog. Lehet, hogy már észre sem venném, mert nem vagyok kiéleződve rá. Nagy a valószínűsége, hogy majd a vásásrban is simán elsétálok mellette, vagy a közös ismerőseink mellett, akik nekem már nem nagyon köszönnek. Nem tudom, hogy miért, nem én bántottam meg a pasit, épp fordítva. De a családtagok mindig összetartanak. Én már csak tudom 🙂
Megszállt az ihlet
2007 november 14. | Szerző: Joyo
Két lélek
Lobban a láng, dobban a szív,
Érzem, hogy az álom magához hív.
Halkan suttog, álomba ringat, de valami közbe lép,
S oly finoman, mint a hollószárny, arcomhoz ér egy férfikéz.
Két világ közt lebegve álomszerű a pillanat,
Mikor kinyitottam szemem, s magam felett megláttalak.
Álom lennél már, vagy még a régi barát,
Kinek szemeiben most ott lobog a vágy?
Keze nem ereszt, arcom bele simul,
DE az álom újra és újra értem nyúl.
Hajnali bódulat, kábító félhomály,
Újra felnyitom szemem, de ő csak vár.
Mire vársz, mond, oly szótlanul?
De ekkor megmozdul, s a levegőm bennszorul.
Ajka az ajkamon, oly rég vágyott pillanat,
S ha nem vigyázok, az álom elillanhat.
Miért csak most? Miért én? Kérdezném, de most jobb a hallgatás,
Takar az éjszaka, csak mi vagyunk, s mi történik, nem tudhatja más.
Csak az angyalok, a hallgatag papok odafenn, kik mindent tudnak,
De nem tesznek semmit, csak mosolyognak.
Hírvivőként az ablak alatt figyel a sötét madár,
Fekete szárnyait meglebbentve messzire száll.
Hírt visz a holló, a sötét futár,
Hogy két lélek végre egymásra talál!
2007. november. 14.
Ne nézzetek furcsán, hogy a karácsonyi oldaéamra ilyen bejegyzés került. Ez most csak úgy jött, hogy ide rakjam. Szerintetek milyen? Már régóta éreztem, hogy érlelődik bennem egy új vers. És most végre kiírtam. Rég alkottam már. Legalábbis verset. Mit súgnak nektek a sorok? Érzem, hogy még él bennem néhány vers. Érlelődik, és majd, ha megérett rá, hogy leszakítság, akkor ismét tollat és papírt ragadok, hogy kiírjam magamból.
Lehet, hogy egy karácsonyt is írni fogok 😀
Joyo
már csak másfél hét!
2007 november 13. | Szerző: Joyo
Hoppá! Hoppá! Emberek! Jövőhét szombaton kezdetét veszi a karcsonyi vásásr mindenhol! Már nagyon várom! Akerom! Nézszi szeretném a gigantikus karácsonyfát a polgármesteri hivatal mellett, az elkerített kis karámban a báránykákat és a betlehemet. Ismét enni abból a finom bió tortából és kortyólgatni a Tercia forralt borából. Kézenfogni a páromat és csorgó nyállal nézni mit kínálnak a faházak bérlői. Hát igen. Valaki a butikok leárazásait várja, más azt, hogy jöjjön a majális, én azt, hogy a hidegben bóklásszak a vásárban. Kinek a pap, kinek a papné 😀
már közeleg a díszek éjszakája :-D
2007 november 12. | Szerző: Joyo
Oké, most már jobban vagyok. Igaz, hogy Székesfehérváron hét ágra süt a nap, de boztos vagyok benne, hogy a hőmérő higanyszála nem fog felkúszni a hét fokig sem.
A boltunk egyre jobban néz ki. November végén hozzák majd a műfenyőket. Ott kiélhetem a karáécsonyfa díszítő mániámat. Nagyon szeretek fenyőt díszíteni. Bár nálunk mindig ezüst fenyő van, ez veszélyességi pótlékot igénylő munka. Általában, mire apukámmal körbetekerjük az égősort az ágszinteken, tele vagyok karcolásokkal, és úgy festek, akár egy tűpárna, ugyanis az összes lehullott tűlevelet képes vagyok felszedni a zoknimmal. DE a díszek felaggatását rendszerint magam csinálom. Igaz, régen anya, így mostanság megoszlik a munka, ha éppen nem takarít. De a végén apát mindig oda hívom, hogy a csúcsdíszt, mint családunk feje, tegye fel. Rendszerint natur és zöld karácsonyfánk van. A natur csupa szalmából, aranyozott vesszőkből font formákból áll, a zöld pedig bársonnyal bevont és gyöngyökkel kirakott csillagok, gömbök, mandula formák. DE idén szeretnék rá több színt tenni. Tudom, hog ezt már írtam, de én a régimódi, vegyes színű karácsonyfa híve vagyok. Mamáméknál gyermekkoromban mindig az volt. Bántam is, hogy nagszüleim áttértek a “trendi két színű” fára. Míg Gáborral jártam, abban a két karácsonyban élvezhettem a háromméteres belmafasságot kitöltő vegyes karácsonyfát Irénéknél.
Az biztos, hogy már most vannak kis vegyes díszeim. Ha saját háztartásom lesz, karácsonyfával, az vegyes lesz. És már most gyűjtögetem. Idén is szeretnék venni a vásáron. Ott mindig jó árban vannak és nagyon szépek. És persze a hagyományos forralt bor és sütőtök fogyasztása a Tercia sátorban 😀
Talán ezúttal is párban megyek bódékat nézegetni, iszogatni, elkerekedő szmekkel és elnyílt szájjal bámulni a hatalmas karácsonyfát a Főtéren. Az ember rendszeresen ismerősökbe botlik. Pedig hatalma tömeg kering a Szentháromság szobor körül elhelyezet dódésorban. Az ember csak körbe-körbe furakszik a tömegben, próbálja odaverekedni magát ahhoz a bodegához, aminek hívogat a portékája.
Ugyan így várom a fehérvári vásárt is. Ott Liluval, Ritával, Timivel, és talán amjd egyszer a fiúkat is kirángatva bóklászni. Érdekes, hogy míg itt Szfváron fehér borból készül a forraltbor, addig nálunk vörösből. És mindenkinél a sajátja a természetes. Gondolom attól is függ, hogy azon a borvidéken, melyik a leg jellegzetesebb szőlő. Nálunk a Soproni Kékfrankos, ami vörös. Na ennyit eről, nekem vörösből a természetes. És lehetőleg kezdésnek három deci a melegítő alatt elfogyasztva
😀 Utána már mindent csillogó szemekkel és vigyorogva személek!
bevonzottam, havazott :-D
2007 november 11. | Szerző: Joyo
Jelentem, ma reggel arra keltem, hogy havazik. Hatalmas pelyhekben szállingózott. Gyönyörű volt. Legalább tudjuk, hogy a Kárpát-medencében még képes havazni. megmutatta magát. Azért beszélek múltidőben, ugyanis délelőtt 11 körül melegedett a hőmérséklet és átváltott esőbe. sajnos minden hó elolvadt. De legalább megvolt az idei első hó! 😀
kis komorság…de miért?
2007 november 10. | Szerző: Joyo
Tegnap nagy munkában voltam. Apám megkért, hogy pakoljam ki a dobozokból és rendezzem be az üzletet karácsonyi hangulatba a tavalyról megmaradt ünnepi kellékekkel. Az egész délelőttöm elment vele, de jóleső fáradtsággal ültem le ebédelni. Igaz, hogy étvágyam nem volt. Tehát a boltunk már karácsonyi hangulatban van, a műfenyőket november végén hozzák. Csak én nem vagyok most annyira megzakkanva. Nem tudom mi ütött belém. Pont én? Talán majd vissza jön ez a fene nagy lendület. Most egyszerűen csak a közérzetem nem a legjobb. A jobb fülembe olykor belenyilal a fájdalom. Nem tudom mikor fázott meg. Mondjuk ma egész nap olyan hideg volt, hogy azt néztem, az eső mikor vált át havazásba. De sajnos nem tette. Talán majd jövőhéten. Tegye fel a kezét, aki várja a havazást!
Különleges torta
2007 november 8. | Szerző: Joyo
Szép napot minden erre tévedőnek ! 🙂 Nem tudom, motanában sokan látogatják a blogomat? Vannak itt Karácsony rajongók? Kérem tegyék fel a kezüket….Á, igen, igem látom. Hányadik kávéját issza hölgyem? Nem lesz az sok? És ön mögött? Véletlenül nem a vasaló füstöl azon az ingen? Az ura nem lesz túl boldog. Javaslom, azután olvassanak, hogy, hogy végeztek a legfontosabb teendőikkel, és kérem, a gyereket ne felejtsék se az oviban, se az iskolában, pláne a kocsiban.
Oké, oké, leállítom magam, zt biztosan nem okozza a blogom olvasása. Azért örülök, hogy oylkor idetéved valaki. A számlálómon látom. A maximum talán 10 fő egy nap 🙂
Tűzben bízom, ő rendszerint meglátogat és küldi a jobbnál jobb dolgokat küld. Köszönöm Angyallány 😀
Elkezdtem recepteket gyűjteni. Ezt főként az új blogomhoz. Igen, ismét készítettem egy újat 😀 Címe: Minden, ami csoki, nem csak csokoholistáknak. Eddig tetszik az embereknek. De a karácsonyi recepteket ide is felteszem, mint például ezt a Csokis anygalt. Ez nagyon jól hangzott. De hétvégén szerintem kipróbálom egy új szerzeményemet, amit a Mindmegette.hu-ról szedtem le. Sacher muffin. Vagy lehet, hogy a feketeerdő muffin lesz a szerencsés.
Érdekes, ha azt mondom otthon, hogy sütni fogok, apám szemei felcsillannak, és máris látom beleírva a MUFFIN szót. Eléggé rákapott a muffinjaimra. Itt igazából csak az a baj, hogy mikor lesütöm az első 12es adagot, kirakom a tálcára hülni, és mire kettőt fordulok, már hiányzik a fele. A nagyszoba ajtó pedig csukódik. Én pedig mosolyogva rázom a fejem. Ha a majdani gyerekeim is ennyire szeretni fogják a süteményeimet, akkor egy bizonyos tekintetben jó családanya leszek. Pláne, ha a férjem is szeretni fogja 😀
De most egy szezonális torta receptjét megadom. Azért szezonális, mert sütőtököt tartalmaz a tészta. Ahogy olvasgattam, kicsit a répatortára emlékeztet, de biztos, hogy idén még én is kipróbálom 😀
Különleges torta |
Karácsony az ötödik kontinensen
2007 november 20. | Szerző: Joyo
Kedves Tűz! Találtam neked valamit ebben a témában. Remélem elégedett leszel. Sajnos az Afrikai ünnepi szokásokról egyenlőre a találatok száma
nulla 🙁 Bánom, mert szeretnék a kedvetekre tenni. KI mikor megy a vásárba? Mikor kezdődik nálatok? Én már nagyon várom. Úgy érzem, hogy ez most jó lesz 🙂 Sok mindent nem várok, majd alakul.
Ausztrál karácsony a tomboló nyárban
“A karácsony akkor szép, hogyha hideg hóba lép” Mondjuk mi magyarok. De vajon így van ez a távoli Ausztráliában is? Demeter Erzsébet néhány éve ott töltötte a karácsonyt, segítségével most önök is elképzelhetik az ottani ünnepet.
Ausztrália sajátos földrész. Lakossága sok nemzetiségû emberbôl tevôdik össze. A különbözô európai- és világháborúk során sokan választották új lakóhelyüknek ezt a távoli földrészt. Találhatunk köztük németeket, angolokat, franciákat, amerikaiakat, görögöket, kínaiakat, olaszokat és persze magyarokat is szép számmal. A földrész egyik jellegzetessége, hogy a bevándorlók hozták magukkal szokásaikat, megtartották hagyományaikat. A városokban sorra fellelhetôk a nemzetiségi üzletek, ahol a sajátos, otthonról hozott termékeket, ételféleségeket be lehet szerezni. Az ausztráliai ôslakókat ma már csak rezervátumokban lehet látni. A több száz évvel ezelôtt bevándorlók alkotják tulajdonképpen Ausztrália ôslakosságát.
Valójában nem beszélhetünk ausztrál karácsonyról. Ahogyan ételeiket, úgy hagyományaikat is megtartották az Ausztráliában élôk. A karácsony megünneplése is sajátos, a nemzetre jellemzô szokásokat mutat. Az üzleteket, az utcákat természetesen ünnepi díszbe öltöztetik, és bôséges áruválaszték várja az embereket. A nagy áruházakban a gyerekek találkozhatnak a Mikulással, aki ajándékokat osztogat és csalogatja a gyerekeket a játékboltokba.
Különlegessé teszi a karácsonyt Ausztráliában az, hogy ott most tombol a nyár. Hiányzik a számunkra megszokott hideg és havas környezet. December elsô hetében kezdôdik az iskolai nyári szünet, egyidejûleg a karácsonyi készülôdéssel. A munkahelyekrôl is ekkor mennek szabadságra az emberek, a tehetôsebbek ilyenkor elutaznak távoli helyekre. Az otthon maradók családi körben töltik az ünnepeket.
A Sydneyben élô magyarok is hagyománytisztelôk, ezért ugyanúgy ünnepelnek, mint mi itthon az óhazában. Szentestén a család együtt van, finom vacsorát fôznek. Másnap az ebéd tyúkhúslevessel kezdôdik, mint nálunk. Pulykahús is készül az ottani zöldségekkel, gyümölcsökkel. A bejgli sem maradhat el az ünnepi asztalról.
Viszont fenyôfa nagyon kevés helyen van, vagy egyáltalán nincs, mert Ausztráliában a meleg miatt nem honos ez a fa, a beszerzése pedig sokba kerül. A legtöbb családnál mûfenyôvel helyettesítik. Gyertya sincs a karácsonyfán szintén a meleg miatt és hiányzik a szaloncukor is, nem lehet kapni. Az üzletekben a püspökkenyerünkhöz hasonló kuglóf vásárolható, ami sokféle ízesítéssel és gyümölccsel készül. Ez minden családnál megtalálható, karácsonyi süteménynek számít.
Az ajándékozás nem ölt akkora méreteket, mint itt Magyarországon. A gyerekek szép ajándékokat kapnak, az üzletek tele vannak modern játékokkal. A felnôttek egymásnak szerény, szinte jelképes ajándékokat, apróságokat adnak. Érdekes, hogy az ajándékokat nem lehet szenteste kibontani, csak másnap reggel.
Szokás, hogy az emberek üdvözlôlapokat küldenek egymásnak. Ezeket a szobában kifeszített damilra helyezik és díszét képezik az ünnepi lakásnak. Ritkaságnak számít az ôshazából érkezô, havas tájat ábrázoló üdvözlôlap.
Karácsony elsô napján templomba mennek, ami a társasági élet szerves része. Itt találkoznak egymással, beszélgetnek és ilyenkor hívják meg egymást a partikra, amit délutánonként, esténként rendeznek. A legtöbb család kertes házban lakik, ahol medence is van, így a 4042 fokos meleget kellemesen el lehet viselni. A medencékben parafatálcáról lehet fogyasztani az üdítôt, vagy éppen a görögdinnyét.
Karácsony másnapján kimennek a kikötôbe, ahonnan egy nagyszabású vitorlásverseny indul. Ezt az ausztrál televízió élôben közvetíti.
Az ünnepek után is gondtalan pihenéssel töltik az idôt, mivel a legtöbben szabadságon vannak.
A Sydney-ben élô magyarok összetartók, szeretettel és érdeklôdéssel fogadják az óhazából érkezôket. Mûködik egy magyar klub is, ahol mindig megünnepelik a karácsonyt.
Szilveszterre pedig magyar elôadómûvészeket hívnak meg, akik szórakoztatják a klubtagokat.
Tihanyi Erzsébet
Forrás: http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2001/52_1221/2001122133.htm
Oldal ajánlása emailben
X