Karácsony elött feltúduló emlékek...

1.0Karácsony Fan Club-minden ami karácsony (avagy, sosem lehet elég korán kezdeni!)https://karacsony.cafeblog.huJoyohttps://karacsony.cafeblog.hu/author/Joyo-2-2-2-2/Karácsony elött feltúduló emlékek...Vajon miért van az, hogy minél jobban közeleg a Karácsony, az emberben annál több emlék tódul fel? Főként fájdalmasak. Volt olyan időszakom, amikor nem vártam akkora lelkesedéssel a szeretet ünnepét. Vagy úgy általában nem vártam <img style="width: 236px; height: 136px;" src="https://karacsony.cafeblog.hu/files/angyalka.jpg" class="blogkep" align="left">semmit, mert ahelyett, hogy szembenéztem volna bármivel is, rákérdeztem volna bármire is... inkább egy vastag falat vontam magam köré, és elbujdokoltam. Az egész olyan gyorsan történt. És a tegnapi napon, amikor E barátnőmmel kószáltunk a városban, s a túloldalról megláttam a karácsonyi vásár bódéit, ahol háromnegyed órával korábban még önfeledten táncolva viháncoltam forralt borral a kezemben, belém költözött a szomorúság. Valahonnan mélyről feltört belőlem néhány olyan emlék, amit még képtelen voltam kiadni magamból. Amit nagyon, de nagyon mélyre eltemettem. És amit el kellene végre engednem. Talán csak a forralt bor miatt, vagy ez együtt jár az adventi időszakkal, amikor felkészülünk... minden esetre egyik pillanatról a másikra kutyául éreztem magam. Sajgott a szívem, a lelkem, s mintha időutazást tettem volna szellemként, akár csak a karácsonyi ének Scrooge ura... az öt évvel ez előtti vásár képe úszott be a szemem elé. Le akartam rázni magamról. Erősen... már a fogaim is vacogtak. Hirtelen még hidegebb lett... pedig előtte tíz perccel beszéltük, hogy milyen kellemes az idő... én pedig csak reszkettem és reszkettem. E nem értette mi történt. Hová tűnt a felhőtlen jókedv. Mi történt? Én sem tudtam volna megmondani, hogy miért. Miért jött fel? Csak úgy.... Öt év hosszú idő. Hol rejtegettem eddig ezeket az emlékeket? A karácsony része mindez? Nyilván a fa alatt ülve, a párom ölelésében ezek meg sem kíséreltek volna felszínre bukkanni. A legkiszolgáltatottabb helyzetet választották, amibe egy ember csak kerülhet (az alváson kívül), amikor alkoholt fogyaszt. Na bumm!!! Az az öt évvel ezelőtti telefonhívás; a karácsonyi vásár, mint háttérzaj; a zavart férfihang, mint akit rajtakaptak; zárkózott, hideg, kemény... mintha nem is ő lett volna. (-Most végeztem az előadással, indulok az edzőterembe. Te merre vagy? - semmi kérdőre vonás. -A karácsonyi vásárban forralt borozom - jött a válasz. - És kivel? - hangom próbált vidám maradni és közvetlen, annak ellenére, hogy a gyomrom valamiért diónyira zsugorodott. - Egy kollégámmal. - Férfi vagy nő? - Nő - "mégis mi a faszt érdekel és miért faggatsz"-hanglejtréssel. Gyomor még inkább görcsben. Gondoltam egy kis humort belecsempészek, hátha felolvaszthatom a ridegséget... - Mond, hogy öreg és csúnya - kuncogtam bele a mikrofonba. - egy darabig csend. - Nem....") Na bumm... elindult a lavina... És ennek a sokkos emléknek a mélyen elrejtett maradványai törtek utat maguknak a Várkerületen. Na hurrá. Szegény E.... elmeséltem neki röviden, ő pedig begurult. Nem rám, bár lehet, hogy két nagy pofon nem ártott volna, bár nem hisztiztem. Ma már jobb. Igazából, miután elhagytuk a vásár körzetét, már sokkal jobb volt. Sokkal inkább a Karácsonyra kellene készülni. És emlékezni, örülni a jónak. Hiszen van mellettem egy férfi akivel nagyon szeretjük egymást, és együtt készülünk az ünnepekre. Idén végre ott lesz velem, és együtt díszítjük fel a karácsonyfát is. Végre sehová nem kell sietnie, előre mennie... együtt elkészülünk otthon, feldíszítjük a fenyőt, s úgy indulunk az édesanyjához karácsonyozni. Ezt követően az én nagyszüleimhez, ahol az egész család összegyűlik :-) Na lám csak... máris jobb a hangulatom... beszéljünk inkább a Karácsonyról, fadíszítésről, a menüről, az ajándékokról. Már csak nagymamámnak és nagynénémnek nézünk valami szépet-hasznosat. Még mindig kemény dió, de talán ha páromat ki bírom rángatni a barlangjából, akkor közösen találunk valamit. Neki nagyon jó ízlése van, ha nőknek kell valamit választani. A saját ajándékomat is az ő segítségével választottam ki. Egy hosszú <a href="http://hungarian.cri.cn/341/2011/02/16/2s132243.htm" title="Qipao" target="_blank">quipao</a> ruhát kértem szüleimtől, mert istenigazából csak egy alkalmi öltözetem van, ami egy fekete félhosszú koktélruhából áll, és egy szatén, fekete alapon arany sárkánymintás kínai tunikából. Egy nőnek, pedig jobb ha több elegáns ruhája van :-) Találtam is az online katalógusban egy elegáns, de szexi fazont. Nyakban kell összegombolni, félig hiányzik a háta, a dekoltázsán pedig van egy csepp alakú kis kivágás. Fekete szatén alapon piros minták vannak rajta. A többi majd a futárszolgálat megérkezte után derül ki :-) Na látod... rossz kedv egyszerűen tova tud szállni. Csak a pozitív dolgokat kell felidézni. És mondok még egy örömteli hírt: kereken két hét van hátra szentestéig! ;-) Joyo rich